2010. július 1., csütörtök

5.Fejezet: Bukott Angyalok

Már fent voltunk a szobámban, az ágyon.Minden szép volt...Csodás élménnyel töltött el a tudat, hogy ma...eljött a nap amikor Jake teljesen az enyém lesz...
De a boldogság és a csodás érzés hamar elszállt...
-Ne, Kelly!Ezt nem szabad!-Pattant fel Jake majd gyorsan vissza vette a pólóját.
-Miért?...-Ültem fel az ágyon.
-Mert...Nem...-Mondta majd az ajtó felé indult.
-Hova mész?!-Kérdeztem kétségbeesetten.
-Elmegyek...Őrjáratozni egy kicsit...Kiszellőztetem a fejem...-Motyogta majd el is tűnt...
Már csak a bejárati ajtó csapódását hallottam.
Az ablakhoz rohantam, kináztem de már csak a vörös árnyat láttam eltűnni a fák között.
-Istenem...Mit tettem?!?!-Kérdeztem inkább magamtól.
Majd az ágyhoz ballagtam, leültem és magam elé bámultam.Sírtam...De nem tudom miért.Ennyre szeretem Jake-t?...Hogy még sírni is képes vagyok, ha elmegy?...Vagy csak fáj a tudat, hogy talán most dühös rám?-Gondolkodtam lázasan.Majd a könnycseppek lefolytak az arcomon, mély barázdát hagyva maguk után...
Nem tudom meddig ülhettem ott, de este hétkor felkeltem, elmentem lezuhanyozni.Aztán levánszorogtam a konyhába, legyűrtem néhány falatot a torkomon...Aztán mentem is vissza a szobámba.Ronny ismét lent aludt a kanapén, a nappaliban.
Befeküdtem az ágyamba de nem bírtam aludni.
Magzatpózba feküdtem és gondolkoztam.
Olyan Bukott Angyalos érzésem volt...Elbuktam...
ztán kezdtem elaludni...De éreztem, hogy fázok.Fáztam mert Jake most nem ölelt át, mint minden éjjelen...De most nem volt itt...
Mert elment, mert elüldöztem...
Aztán lassan kezdtem hozzá szokni a hűvöshöz és az álom is egyre jobban rám telepedett...
Még félálomban érzékeltem, hogy nyílik az erkélyajtó és egy nagy árnyék jön be...Mellém kúszik, befekszik mellém, átölel...És a hideg már el is tűnt...Ehejett forró karok öleltek...
Aztán már könnyedén sülyedtem bele az álmok tengerébe.
Másnap reggel elég későn keltem...De pont úgy ahogy szerettem volna...
Az Ő karjai között.Még aludt...
Én meg tökéletes arcát tanulmányoztam...Leírhatatlanul édes volt ahogy aludt...Mint egy kisfiú...De mégis, oly' férfias...
Óvatosan megérintettem tökéletes ajkait, mire szemei lassan kinyíltak.
-Mit csinálsz?-Kérdezte majd mosolyra húzódott a szája.
-Nem tudom...-Vontam vállat.-Tanulmányozlak...-bújtam karjaiba.
-Az jó...-Ölelt magához majd csókot nyomott a hajamba.
-Jake...-Szólaltam meg halkan.-Sajnálom a tegnapt...-Mondtam.
-Ugyn miért?!-Kérdezte meglepetten.-Semmiről nem tehetsz...De ezt a témát halasszuk el...Oké?-Mosolygott rám.
-Oké.-Bólintottam majd kicsusszantam a karjai közül, felálltam és nyújtózkodtam.
-Olyan vagy, mint egy kiscca!-Nevetett fel Jake.
-Miáúú...-Mosolyodtam el majd fogtam egy ctromsárga pólót, egy sötét farmert, a fehérneműimet majd átvonultam a fürdőbe.
Néhány pillanat múlva már felöltözve, megfésülködve, kisminkelve tértem vissza Jake-hez, aki még mindig az ágyon feküdt.
Leültem az ágy szélére.-Minden rendben?...-Kérdeztem óvatosan.
-Persze...Miért ne lenne?!-Kérdezte rám mosolyoga.-Megyek...Felöltözök.-Mondta majd felállt.
Mivel már néhány hete együtt voltunk és lassan többet volt nálam mint otthon, volt itt ruha számára.Kivett egy fekete pólót, egy farmer nadrágot majd ment is a fürdőbe öltözni.
-Lementem a konyhába!-Kiáltottam be Jake-nek.
-Oké!Majd megyek utánad!-Jött a válasz.
Majd lementem, megetettem Ronny-t és nekiálltam reggelit csinálni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése